Az Egyesült Államok déli részén 1967-ben egy csontvázat találtak az eocén kori közetrétegben, amelytől vissza vezethetők a lovak fejlődése 60 millio éven keresztűl, egészen az Equus caballusig. Az Eohippus róka nagyságú állat volt, négy ujjal a melső, és három ujjal a hátulsó lábakon. A szőrzete csíkos vagy foltos lehetett, később eltüntek, amíg a XVI. század közepén a spanyol hódítok benem telepítették őket.
A lábvég fejlődése:
Az Eohippusnak a sok ujjú lába, mocsaras területekhez alkalmazkodott.
A Mesohippusnak három ujja volt.
A Merychippusnak hosszab lábai miatt, csak a középső ujjnak tudta hasznát venni.
A körübelül 6 millio évvel ezelőtt Pliohippus volt az első egyujjú lófajta
Primitív lófajták:
Przewalski ló
Ázsiai vadló, állatkertekben találkozhatsz vele. Jellegzetes és nehéz konvex profilú fej, a felálló sörény. A kromoszómaszáma eltér a házilóétól, 64-gyel szemben 66.
Tarpán
A gyorsmozgású tarpán karcsú és könnyed testfelépítésű volt. Az őzre hasonlító sötétbarna szőre télen kifehéredett. A tarpán valósznűleg az arab lovakkal állt kapcsolatban. Gyakorlatilag kihalt, csupán a Lengyelországban mesterségesen fenntartott, konikkal keresztezett ménes révén maradt fenn.
Erdei ló
(ma már nincs róla kép)
Jellemzői vastag lábú növényevő állat volt. Mocsaras területeken él. Vastag és durva szőrzete almázott volt. Úgytartják hogy ez volt az európai nehéztestű lófajták őse.
Tundra ló
(ma már nincs róla kép)
Az Északkeleti-szibériai Yana- völgyben találták. Az ott honos Yakut pónikat a maguk vastag, szürke szőrzetével leszármazottaknak tartják. Ennek a fajtának nem volt közvetlen hatása a lovak fejlődésére.
A lovak feltételezet alaptípusai:
1-es pónitípus
Északnyugat-Európában fordult elő. 126-128 cm magas volt, egyenes fej, széles homlok és kicsi fülek jellemezték. Jól bírta a nedvességet, zord körülmények között is jól boldogultunk. Az Alaszkában talált leletek alapján állkapcsa az Exmooréhoz hasonlított.
2-es pónitípus
Észak-Eurázsiában fordult elő. 14 és 14,2 marok közötti marmagasságal. Nehéz testalkat és durva megjelenés jellemezte. Nagy fejű konvex profilú állat, a Przewalski lóhoz hasonlított. Hideggel szemben erőteljes ló volt.
3-as lótípus
Közép-Ázsiában előforduló állatot kb. 14,3 marok marmagasság, sovány testalkat, vékony bőr, finom fülek, hosszú, keskeny test és nyak, csapott far. Kiugróan melegben is képes volt megállni a helyét.
4-es lótípus
Nyugat-Ázsiában fordult elő és az Arab ló pprototipusának tartják. 10 és 11 marok marmagasságú volt. Igen finom, törékeny felépítésű, kis fejű és konkáv profilú állat volt.